info@szakmaibiztositasok.hu

Képzeld el azt a pillanatot, amikor a legjobb szakemberednek hetekig kell várnia egy vizsgálatra, és közben minden reggel azzal a bizonytalansággal ül be dolgozni, hogy mi lehet a baja. Te pedig cégvezetőként nézed, ahogy a projektek csúsznak, a csapat többi tagja túlterhelődik, és a hónap végén mégis ki kell fizetned a béreket. Ha most azon gondolkodsz, megéri-e a céges egészségbiztosítás egy 20 fős vállalkozásnak, valószínűleg pontosan ettől a helyzettől tartasz, és jogosan: a beteg munkatárs költsége akkor is a te válladat nyomja, ha erről a kimutatásaidban egyetlen sor sem szól.

Ebből a cikkből megtudhatod, forintra lebontva mibe kerül a cégednek a betegség miatti kiesés, mennyibe kerül ehhez képest egy csoportos egészségbiztosítás a közterhekkel együtt, és milyen szempontok alapján tudod eldönteni, hogy a te cégednél mikor billen át a mérleg. Nem ígérgetünk, hanem számolunk, mert egy üzleti döntést csak számokra érdemes alapozni.

Legfontosabb Tudnivalók

  • A betegség költsége biztosítás nélkül is a tiéd: évi 15 munkanap betegszabadság idejére a távolléti díj 70%-át te fizeted, ami a cikk példájában 20 főre évi közel 4,7 millió forint.
  • A céges egészségbiztosítás teljes költsége a példában évi 3 192 960 forint, azaz 13 304 forint munkavállalónként havonta, és a társasági adó alapját is csökkenti.
  • A dolgozónak 100% nettó juttatás: ugyanekkora bruttó béremelésből 10 000 forintonként csak körülbelül 6 650 forint jutna el hozzá.
  • A céges egészségbiztosítás akkor éri meg igazán, ha auditra épül: sablonkötvénynél a díj és a céged valódi igénye könnyen elcsúszik egymástól.
Összefoglaló infografika: megéri-e a céges egészségbiztosítás egy 20 fős cégnek, a betegszabadság rejtett költsége és az éves biztosítási ráfordítás számítása lépésről lépésre
Összefoglaló: így számold ki, megéri-e a céges egészségbiztosítás egy 20 fős cégnek

Mibe kerül valójában egy beteg munkatárs?

Az első láthatatlan csapda, hogy a betegség költsége nem a biztosítással kezdődik, hanem nélküle is ott van a könyvelésedben. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 126. paragrafusa szerint a munkavállalót évente 15 munkanap betegszabadság illeti meg, amelynek idejére a távolléti díja 70 százalékát kapja, és ezt teljes egészében a munkáltató, vagyis te fizeted. Az állam csak a 15 munkanapon túli táppénznél lép be, addig a keresőképtelenség a céged saját költsége.

Nézzünk egy egyszerű, illusztratív példát. Tegyük fel, hogy egy kollégád bruttó 630 000 forintot keres havonta, ami 21 munkanappal számolva napi 30 000 forint távolléti díjat jelent. A betegszabadság idejére ennek 70 százaléka, azaz napi 21 000 forint jár neki, amire még 13 százalék szociális hozzájárulási adót is fizetsz, így egyetlen betegnap közvetlen bérköltsége nagyjából 23 730 forint. A KSH adatai szerint egy magyar munkavállaló évente átlagosan több mint 10 munkanapot hiányzik betegség miatt, ami ebben a példában fejenként körülbelül 237 000 forint. Egy 20 fős csapatra vetítve ez éves szinten közel 4,7 millió forint, és ebben még egyetlen forint sincs benne az elmaradt munkából, a határidőcsúszásból vagy a helyettesítésből eredő közvetett veszteségekből.

A várólista mint költségtényező

A helyzetet az teszi igazán drágává, hogy a kiesés hossza sokszor nem a betegség súlyosságán múlik, hanem azon, mennyi idő alatt jut el a kollégád a diagnózisig. Amíg egy szakorvosi vizsgálatra vagy képalkotó diagnosztikára heteket, esetenként hónapokat kell várni az állami ellátásban, addig a bizonytalanság ideje alatt a munkatársad vagy táppénzen van, vagy fél gőzzel dolgozik. A csoportos egészségbiztosítás lényege üzleti szemmel pontosan ez: a várakozási időt napokra rövidíti, így a kiesés is rövidebb lesz, a kiszámíthatatlan veszteség pedig tervezhető havi díjjá alakul.

Szakértői tipp: mielőtt bármilyen ajánlatot kérnél, nézd meg a saját bérszámfejtési adataidban, hány betegszabadságos és táppénzes napot könyveltél el tavaly. Ez a szám a saját céged valódi kiindulópontja, sokkal többet ér, mint bármilyen országos átlag.

Megéri-e a céges egészségbiztosítás? Egy 20 fős cég éves mérlege

Most nézzük a másik serpenyőt. A pontos díj mindig egyedi kalkuláció eredménye, ezért itt egy szemléltető, feltételes összeggel számolunk: tegyük fel, hogy a választott csomag díja havi 10 000 forint munkavállalónként. Ez 20 főre évi 2 400 000 forint biztosítási díjat jelent.

Ehhez jönnek a közterhek. A NAV tájékoztatása szerint a csoportos biztosítás díja egyes meghatározott juttatásként adózik: a kifizetett díj 1,18-szorosa után kell 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 százalék szociális hozzájárulási adót fizetni. A példánkban az adóalap 2 400 000 × 1,18 = 2 832 000 forint, az szja 424 800 forint, a szocho 368 160 forint, a közteher tehát összesen 792 960 forint. A céged teljes éves ráfordítása így 3 192 960 forint, ami havi 13 304 forint munkavállalónként. Fontos, hogy ez a kiadás a vállalkozás érdekében felmerült költség, így a társasági adó alapját is csökkenti.

Miért ver minden béremelést ez a juttatás?

Érdemes ugyanezt az összeget bérként is elképzelni. Ha havi 10 000 forint bruttó béremelést adsz, abból a kollégád a 15 százalék szja és a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék levonása után nagyjából 6 650 forintot lát a számláján, miközben a te költséged a szociális hozzájárulási adóval együtt 11 300 forint. A biztosításnál ezzel szemben a dolgozó a szolgáltatást teljes értékén, levonások nélkül kapja meg: egy szakorvosi vizsgálat vagy egy MRI, amelyért a nyilvánosan elérhető magánklinikai árlisták szerint tízezrekben mérhető összeget fizetne, számára 100 százalék nettó juttatás.

Hol van a fordulópont?

Vessük össze a két oldalt. A példabeli 20 fős cég évi közel 4,7 millió forintot költ pusztán a betegnapok közvetlen bérköltségére, a biztosítás teljes éves költsége pedig 3 192 960 forint. Ha a gyorsabb diagnózis és a beépített szűrések a kieső napok számát csak 20 százalékkal csökkentik, az önmagában mintegy 950 000 forint megtakarítás a közvetlen bérköltségen. A mérleg másik serpenyőjébe pedig még oda kell tenned mindazt, ami nehezebben számszerűsíthető, de nagyon is valódi: a hamarabb visszatérő kulcsembert, a nem csúszó projektet és a helyettesítésre nem elégetett túlórákat. A pontos fordulópont cégenként más, ezért kell a saját számaiddal elvégezni ezt a számítást, de a nagyságrendek már ebből a példából is jól látszanak.

Szakértői tipp: a megtérülést ne egyetlen évre nézd. A fluktuáció csökkenése és a betegségek korai felismerése tipikusan a második, harmadik évtől mutatkozik meg a számokban, ezért a döntést legalább hároméves időtávra érdemes meghozni.

Amit a táblázat nem mutat: megtartás, toborzás, megelőzés

Egy 20 fős cégben nincsenek pótolható emberek. Ha egy tapasztalt kollégád felmond, a toborzás, a kiesés és a betanítás együttes költsége gyakran több havi fizetésnek megfelelő összeg, a tudás egy része pedig végleg távozik. A vállalati egészségbiztosítás az egyik legerősebb megtartó eszköz, mert nem egyszeri bónusz, hanem folyamatos, kézzelfogható gondoskodás: a kollégád tudja, hogy ha baj van, egyetlen telefonhívással időponthoz jut, és nem neki kell a saját zsebéből kifizetnie a magánellátást. Kis létszámnál ráadásul a csoportos konstrukció külön előnye, hogy jellemzően nincs egyénenkénti egészségügyi kockázatelbírálás, így azok a munkatársaid is védelem alá kerülhetnek, akik egyénileg nehezen vagy drágán jutnának biztosításhoz.

A megelőzés a másik csendes tétel. A csomagokba építhető szűrővizsgálatok nemcsak emberi szempontból fontosak: egy időben felismert probléma hetekkel vagy hónapokkal rövidebb kiesést jelent, mint egy előrehaladott betegség. Azt, hogy pontosan milyen szolgáltatásokból épül fel egy modern csomag a 24 órás orvosi vonaltól a diagnosztikán át a műtéti fedezetig, és hogyan illeszthető mindez a cafeteria rendszeredbe, részletesen bemutatjuk a csoportos egészségbiztosítás cégeknek szóló teljes útmutatónkban, ott találod az adózási szabályok bővebb kifejtését is.

Mikor nem éri meg, és hogyan döntsd el?

Legyünk őszinték: van olyan helyzet, amikor ez a juttatás nem hozza a várt eredményt. Ha a csomagot senki nem használja, mert a dolgozók nem is tudják pontosan, mire jogosultak, akkor csak egy költségsort vettél. Ha a szerződés az apróbetűs részben korlátozza a vizitek számát, hosszú várakozási időket vagy széles kizárási listát tartalmaz, akkor pont akkor nem fog fedezetet nyújtani, amikor a legnagyobb szükség lenne rá. És ha egy polcról leemelt sablonkötvényt kötsz egy fiatal, egészséges csapatra méretezett tartalommal, miközben nálad a fizikai munka vagy az idősebb korosztály a jellemző, a díj és a valódi igény elcsúszik egymástól.

Ezért nem árajánlattal, hanem auditra épülő felméréssel érdemes kezdeni. A szakértőnk először a céged valós helyzetét nézi meg: a létszámot, a korösszetételt, a tavalyi hiányzási adatokat és azt, kik a kulcsembereid. Ebből derül ki, milyen szolgáltatási tartalom éri meg neked, és mi az, amiért felesleges fizetned. A döntés után sem maradsz egyedül: valódi ember áll melletted, aki visszahív, segít a dolgozói tájékoztatásban, baj esetén pedig végigviszi veled a kárbejelentést és az ügyintézést.

Számold ki velünk a saját cégedre!

A fenti példa szemléltet, de a te válaszod a saját számaidban van. Mi 32 év tapasztalatával pontosan tudjuk, hogy két egyforma létszámú cégnek is teljesen más fedezetre lehet szüksége, ezért nálunk nincs sablonmegoldás: minden javaslat kockázati auditra épül. És a szerződés aláírása után sem engedjük el a kezed; ha nő a csapat, változik a tevékenység vagy a jogszabályi környezet, együtt igazítjuk a védelmet.

Kérj ingyenes vállalati kockázati auditot, és számoljuk ki együtt a céged valódi mérlegét!

Gyakran Ismételt Kérdések

Megéri-e a céges egészségbiztosítás egy 20 fősnél kisebb cégnek is?

Igen, a logika néhány fős csapatnál is ugyanaz, sőt ott egyetlen ember kiesése arányaiban még nagyobb veszteséget okoz. A hazai biztosítók csoportos termékei jellemzően már kis létszámtól elérhetők, a pontos belépési feltételek azonban szolgáltatónként eltérnek. Kis cégnél különösen fontos az auditra épülő kiválasztás, mert ott minden forintnak és minden szolgáltatási elemnek dolgoznia kell.

Elszámolható-e költségként a csoportos egészségbiztosítás díja?

Igen, a biztosítási díj a vállalkozás érdekében felmerült ráfordítás, így a társasági adó alapját csökkentő költségként számolható el. A díj emellett egyes meghatározott juttatásként adózik: a díj 1,18-szorosa után kell 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 százalék szociális hozzájárulási adót fizetni. A munkavállalónál a szolgáltatás igénybevétele nem jár levonással, így számára a juttatás teljes értékén hasznosul.

Hogyan mérhető, hogy megéri-e a céges egészségbiztosítás?

Három mutatót érdemes évről évre követni: a betegszabadságos és táppénzes napok számát, a fluktuációt, valamint azt, hogy a dolgozók hány százaléka vette igénybe a szolgáltatásokat. Ha az igénybevétel alacsony, az többnyire nem azt jelenti, hogy a juttatás felesleges, hanem azt, hogy a belső kommunikáción kell javítani. A kiinduló értékeket még a szerződéskötés előtt rögzítsd, hogy legyen mihez viszonyítanod.

Mi történik a biztosítással, ha egy dolgozó kilép a cégtől?

A védelem főszabály szerint a munkaviszony megszűnésével véget ér, a távozó kollégát kijelented a biztosítotti körből, és a díjfizetés is megszűnik utána. Az új belépőket havi rendszerességgel lehet felvenni az állományba, így a fluktuáció nem okoz adminisztrációs terhet. Egyes konstrukcióknál a kilépő munkavállaló egyéni szerződésként viheti tovább a védelmet.

A fenti tájékoztatás általános jellegű, nem minősül adó- vagy jogi tanácsadásnak; a hatályos szabályok változhatnak.